Havi tervezés

Havi költségvetés készítése lépésről lépésre

Malacpersely – a rendszeres megtakarítás szimbóluma

A havi költségvetés összeállítása az egyik leggyakrabban ajánlott lépés a személyes pénzügyek rendezésének elindításához. Önmagában egy táblázat vagy egy alkalmazás nem old meg semmit – az értéke abban rejlik, hogy láthatóvá teszi a pénzügyi szokásokat. Ez az írás azt mutatja be, hogyan lehet egy havi keretet felállítani, és mire érdemes figyelni a folyamat során.

1. Az aktuális pénzügyi helyzet feltérképezése

Mielőtt bármilyen tervet lehetne felállítani, szükség van egy kiindulópontra. Ez azt jelenti, hogy össze kell gyűjteni a havi rendszeres bevételeket és az előző néhány hónap kiadásait. A bankszámlakivonat jó alap ehhez: a legtöbb magyarországi banknál – köztük az OTP Banknál, az Erste Banknál és a K&H Banknál – legalább az elmúlt 12 hónap tranzakcióinak letöltése elérhető az online bankfelületen.

A kiadások áttekintésénél érdemes legalább 3 hónap adatait megnézni, mert az egyetlen hónap adatai torzíthatnak – például karácsonykor vagy nyaraláskor jellemzően magasabbak a kiadások.

2. Bevételek és kiadások kategorizálása

A bevételek oldalán általában a nettó munkabér, esetleges mellékjövedelemek, vagy rendszeres transzferek szerepelnek. A kiadásoknál a kategorizálás segít átlátni, hogy mire mennyi megy el. A szokásos kategóriák:

3. Az 50/30/20-as módszer és korlátai

Az egyik legelterjedtebb költségvetési keret az úgynevezett 50/30/20-as szabály, amelyet Elizabeth Warren és Amelia Warren Tyagi írt le az All Your Worth (2005) könyvben. Lényege, hogy a nettó jövedelem 50%-a kerül szükséges kiadásokra, 30% szabad belátás szerint felhasználható kiadásokra, 20% pedig megtakarításra és adósságtörlesztésre.

Kategória Arány Tipikus tételek
Szükséges kiadások 50% Lakhatás, élelmiszer, közlekedés, biztosítás
Szabad felhasználás 30% Étterem, szórakozás, utazás, ruházkodás
Megtakarítás / törlesztés 20% Vészalap, befektetés, hiteltörlesztés

Ez az arány nem feltétlenül alkalmazható mechanikusan. Magyarországon a főváros és a vidéki városok lakhatási kiadásai között jelentős különbség van – egy budapesti albérleti díj könnyen meghaladhatja a nettó jövedelem 30-40%-át, ami már önmagában felborítja a 50%-os keretet a szükséges kiadásoknál.

Hogyan módosítható a módszer?

Ha a szükséges kiadások meghaladják az 50%-ot, az arányok eltolhatók: a lényeg nem a pontos szám, hanem az, hogy minden kategóriának legyen tudatos kerete, és a megtakarítási rész ne maradjon el teljesen. A legkisebb ajánlott megtakarítási arány általában 10% körül szokott szerepelni a személyes pénzügyi irodalomban.

4. Vészalap kialakítása

A pénzügyi tervezés egyik alapeleme a váratlan kiadásokra fenntartott vészalap. A személyes pénzügyekkel foglalkozó irodalom általában 3–6 havi kiadásnak megfelelő összeget említ optimálisként, de ez az összeg személyenként eltér – függ a munkahely stabilitásától, a lakhatás típusától (saját vagy albérlet) és a rendszeres kötelezettségektől.

A vészalapot érdemes likvid formában tartani – például folyószámlán vagy lekötés nélküli megtakarítási számlán –, hogy szükség esetén azonnal hozzáférhető legyen, nem pedig befektetési számlán.

5. A nyomon követés módjai

A havi keret felállítása után következik annak rendszeres ellenőrzése. A legegyszerűbb módszer egy táblázat, ahol hónap közben rögzítjük a kiadásokat. Erre alkalmasak a különböző mobilalkalmazások is, de néhány magyarországi bank – például a Revolut, amelynek az EU-ban is elterjedt digitális banki modellje elérhető – automatikus kategorizálást kínál a tranzakciókhoz.

A havi zárlat alkalmával érdemes átnézni, hogy melyik kategóriában volt túllépés, és mi okozta – ez segít finomítani a következő hónap tervét.

Kapcsolódó témák

Forrás: Warren, E. & Warren Tyagi, A. (2005). All Your Worth. Free Press. – Magyar Nemzeti Bank – Fogyasztóknak